Az aradi vértanúk emléknapja, október 06.

   Az 1848/49-es esztendő mérföldkő a magyar nép történetében. Forrong az egész ország. Kossuth, Petőfi, Vasvári vezetésével igazságos harcot vív a magyar nemzet a szabadságáért, függetlenségéért. Hosszú a harc, a katonák százai esnek el, de a lelkesedés újabb és újabb lendülettel viszi a csatába a magyar honvédeket. Így folytatódott a küzdelem az utolsó vesztes csatáig, ami után Görgey augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert.

A szabadságharc elbukott. Ezután jött a megtorlás. A Habsburgok így akarták megbüntetni a magyar népet, hogy elrettentsék a birodalom többi népét a további forradalomtól. Ezért Ferenc József teljhatalmat adott a kegyetlenkedéséről hírhedt Haynau tábornoknak, aki halálos ítéletek sorát rendelte el. 1849. október 6-án végezték ki Pesten az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajos grófot, Aradon pedig a magyar honvédség 13 parancsnokát. Majd az ítéletek alapján több százan követték őket a halálba, neves és névtelen hősei a forradalomnak.

   Mártírhaláluk azóta jelképpé vált. Annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak a szimbólumává váltak ők, amelyet a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlensége megteremtésért.

 „S ők élni fognak, élni mindörökkön,

Szent lesz, örökké szent a sírgödör,

Amíg az eszmény ki nem hal e földön,

Míg magyar szellem még magasba tör,

Az igét, melyért éltet áldozának,

Szívébe írták az egész hazának,

Utódtól fogja hű utód tanulni:

Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni.”

   Iskolánkban az ötödik osztály tanulói ünnepi megemlékezéssel készültek az évfordulóra. A diákok előadásaa magyar történelem egyik legszomorúbb fejezetéről, méltó emléket állított a szabadságharc hőseinek, és ünnepi hangulatot teremtett a résztvevő közönség számára.

Szűcsné Hajdu Márta

osztályfőnök