KENYÉRSÜTÉS RÉGEN ÉS MA

PROJEKT

MENTOVICS ÉVA: Aranybúza - mezők éke

Melengető napfény járta,

szél simított dús hajába,

megcsodálták erdők, rétek,

dísze volt a messzeségnek.

Megőrölve, megszitálva

langyos vízzel teszik tálba,

megkelesztve, megdagasztva

pihen kicsit a damasztba’,

majd kemence szája várja,

hogy pírt süssön orcájára.

Aranybúza - mezők éke -

vártunk már az új kenyérre!

   A mai világban, már a falvakban élők közül is egyre kevesebben tudják, hogy mi is az az aratás, hogyan készül a kemencében sült házikenyér. Nem ismerik a közösen végzett munka hangulatát, az aratáshoz, kenyérsütéshez fűződő népszokásokat. Ezért, a projekt keretén belül egy olyan programsorozatot szerveztünk a tanulóknak, mely során információkat gyűjthettek az aratás folyamatáról, a házikenyérsütés lépéseit összehasonlíthatták a pékségben zajló munkával, és megismerkedhettek a munkafolyamatok során használt eszközökkel. Összegyűjtöttük, és az iskola aulájában kiállítottuk a kenyérsütéshez kapcsolódó használati tárgyakat. A projektzáró rendezvényen a Demecseri Sütőüzem és a Gabi Csemege által felajánlott teljes kiőrlésű kenyerek és pékáruk megkóstolásával, az egészséges táplálkozás és életmód iránti igény kialakítására ösztönöztük a tanulókat.

   A tanórán kívüli tevékenységek kiemelt célja volt a hagyományok megőrzése, ápolása, a múlt és a múltban élt emberek tisztelete, a szülőfaluhoz való kötődés erősítése, és a kétkezi munka megbecsülése, értékelése.

   Szeretnénk megköszönni Poór Sándor polgármester úrnak, Bobik Jánosné nyugdíjas tanárnőnek, Szabó László őstermelőnek a projekt megvalósulásához nyújtott segítségét, továbbá a Gabi Csemegének és a Demecseri Sütőüzemnek a felajánlott finomságokat.

Szűcsné Hajdu Márta

Szabó Miklósné